ÉLET KÖZPONT

Az Internet hatalmas információmennyiséget bocsát a felhasználók rendelkezésére, amelyhez a hozzáférést egy gombnyomással meg lehet kapni. Ennek ellenére, ez nem jelenti azt, hogy azonnal megfontoltabbakká és szellemileg rugalmasabbakká válunk. Az írók és a tudósok  vitáznak arról, hogy hogyan is hat a világháló az emberi emlékezetre. Az egyik oldalról, állandóan változó információ áramlás, a video- és audio információ arra készteti az agyat, hogy ignorálja a kis aktualitású részeit,  s ezzel könnyen megzavarhatóbbá és szétszórtabbá téve minket.

Betsy Sparrow, a Columbia Egyetem professzornak segédje  egy sor kísérletet végzett a diákokkal, hogy elmagyarázza a rendszerességeket, amelyekkel megváltozik az ember felfogása.

Az egyik kísérlet abból állt, hogy a diákok hallgattak és felírogattak egy sor állítást. Az egyik felének azt modták, hogy az állítások törölve lesznek, ezután pedig megkérték őket, hogy  reprodukálják a kapott anyagot. A tesztalanyok közül azok, azok úgy tartották, hogy nem tudnak az írásokra támaszkodni (amelyek le kellett, hogy legyenek törölve) jobban újramondták az állítások lényegét. Ha az állítások a számítógép képernyőjén voltak felszedve, a kísérleti alanyok jobban emlékeztek a fájlhoz vezető útra, amelyben el lett mentve, mint a tartalomra.   A kísérlet lényege abban rejlett, hogy megmutassák, hogy „súgás” esetében  (amely alatt az információ az Interneten való megtalálása értendő) az emlékezés rosszabb.

Nicholas Carr  egy másik szempontot mutat be a «The Shallows» című könyvében. Bármelyik elektronikus könyvtár segít letölteni Önnek.  Ő azt állítja, hogy  a «bombázás» információ áramlásokkal választékosabbá teszi figyelmünket, kibővíti az adaptáció határait és megmutatja, hogy mennyire rugalmas lehet az agy. És azok az ismeretek, amelyeket egy diák ki tud venni ebből az áramlásból,  sokkal könnyebben meg lesznek emlékezve, mint pont az ő igényei számára vannak rendeltetve, alaposan szűrve vannak és ki vannak választva.